Naturavetal Logo

A Naturavetal® Kutyaeledel-kisokos: Minden, amit a kutya etetéséről tudni érdemes

Kutyaeledel-kisokosunkból mindent megtudhat, amit csak érdemes lehet tudni a kutyaeledelekről. Ahhoz ugyanis, hogy kutyája hosszú életet élhessen, egészséges és kiegyensúlyozott maradhasson, és hogy életvidámságát idős korára is megőrizhesse, rendkívül fontos az optimális és természetes etetés – függetlenül attól, milyen is a kedvence: négylábú vasgyúró vagy kényelmes kanapéhuszár. Kutyája ideális esetben kiemelkedő minőségű eledelt kap Öntől, amelyben nincsenek az anyagcseréjére káros adalékok, és amely természetes módon biztosítja az igényeinek megfelelő energiamennyiséget. Gondoskodjon róla, hogy kutyája vidám és életerős maradhasson – azaz, hogy állati jól érezhesse magát.

Naturavetal® szakértői tanácsadás

Szakértőink személyesen segítenek.

Ha kérdése van ezzel a témával kapcsolatban, szívesen segítünk egyénre szabott tanácsokkal. 

Hétfőtől péntekig 8.00 és 16.00 óra
között érhet el minket

Mi a legfontosabb az eledeleknél?

Ön mint gazda természetesen a legjobbat akarja kedvencének. A számtalan különböző etetési lehetőség és a megannyi állateledelfajta között azonban egyáltalán nem könnyű kiigazodni. Sokan vannak ezzel így: egyre nehezebb és nehezebb megtalálniuk a legjobb eledelt kedvencük számára. Ha pedig valamilyen betegség vagy allergia tovább nehezíti a helyzetet, akkor a gazdik még bizonytalanabbakká válnak, hiszen ezekben az esetekben különösen fontos a megfelelő etetés.

Mindig is arra törekedtünk, hogy szakmai ismereteinket összefoglalva holisztikus táplálási koncepciókat dolgozzunk ki, amelyek bármely kutya és macska saját, egyedi igényeinek megfelelően személyre szabhatók. Ezen kívül pedig fontosnak tartjuk, hogy ezt a tudást a gazdákkal is megosszuk, továbbadva nekik mindazt, amit az etetésről tudunk.  Éppen ezért kutyaeledel-kisokosunkban összegyűjtöttük a legfontosabb háttérinformációkat, amelyek segítségével többet megtudhat az összetevők kötelező jelöléséről, az adalékanyagokról és a természetes tápanyagokról – csak hogy néhány példát említsünk.

Milyen gyártási eljárások léteznek?

A leggyakrabban gyártott szárazeledelek az úgynevezett extrudátumok, amelyeket extrudernek nevezett gépekben készítenek. Ezek mellett léteznek azonban sült, illetve hidegen sajtolt szárazeledelek is, ráadásul az úgynevezett száraz BARF is egyre nagyobb ismeretségnek örvend.

Gyártási eljárások

Hidegen sajtolt eledeleink

Hidegen sajtolt eledeleink különlegessége többek között, hogy a különböző alapanyagok mindegyikét külön-külön, nagy körültekintéssel készítjük elő: a húst sajtolás előtt szárítjuk és őröljük, a gabonát pedig egy egyedülálló eljárás során forró vízgőz felett feltárjuk, aminek köszönhetően emészthetővé válik. A zöldségeket és a gyógynövényeket levegőn szárítjuk, és közvetlenül a hidegen sajtolás előtt adjuk csak az eledelhez, biztosítva ezzel az egyes összetevők megfelelő biológiai hasznosíthatóságát. 

A létfontosságú tápanyagok szempontjából kímélőnek számító hidegen sajtolás során rövid ideig tartó környezeti nyomást alkalmazunk, aminek segítségével szinte teljes mértékben meg tudjuk őrizni a vitaminokat és az ásványi anyagokat, valamint a másodlagos növényi anyagokat is. Hidegen sajtolt eledeleink nem duzzadnak meg az állat gyomrában, csökkentve ezzel a gyomorcsavarodás veszélyét. A hidegen sajtolás természetesebb és jobban megfelel az állatok igényeinek, mint a hagyományos szárazeledelek.

Extrudátumok

Extrudátumoknak az olyan kutya- és macskatápokat nevezzük, amelyeket nagy nyomás alatt, rendkívül magas hőmérsékleten – nagyjából 140 és 200 °C között – gyártanak. Ilyen magas hőmérsékleten számos fontos vitamin és tápanyag szerkezete megváltozik vagy tönkremegy; ezeket az anyagokat a gyártók utólag, mesterségesen pótolják. 

Ahhoz, hogy a terméket vonzóbbá tegyék, gyakran különböző adalékanyagokat (például színezékeket vagy aromákat) adnak a masszához, amelyet ezt követően nagy nyomás alatt keresztülnyomnak egy mintázóformán, majd zsírral lefújják. Ezáltal szebbeknek tűnnek a tápszemek, amelyek ráadásul kevésbé morzsálódnak és lassabban avasodnak meg, tehát a gyártók ezzel is vonzóbbá akarják tenni a terméküket. Sok adalékanyag esetében felmerül azonban a gyanú, hogy anyagcserezavarokat és allergiákat okozhatnak.

Sült szárazeledelek

A sült szárazeledelek alapanyagait felaprítják és megőrlik, majd többnyire víz hozzáadása mellett péppé keverik, amelyet utána feldarabolnak vagy kiszaggatnak, majd az így kapott darabokat megsütik egy sütőben, amelyben a hőmérséklet akár a 150 °C-ot is elérheti, mire a nyers tészta teljesen átsül. 

Az eljárás előnye, hogy a szemek (azaz pelletek) alig vagy egyáltalán nem duzzadnak meg a kutya gyomrában. Hátránya viszont, hogy a huzamosabb ideig fennálló magas hőmérséklet hatására a fontos tápanyagok és vitaminok károsodhatnak vagy akár tönkre is mehetnek, amelyeket emiatt mesterségesen pótolnak.

Száraz BARF

A száraz BARF alapja a klasszikus nyersetetés, nyers és friss alapanyagok helyett azonban szárított alapanyagokra épül, amelyek lényegesen tartósabbak. A szárítási folyamat során az egyes összetevők térfogata is csökken, így a kimért adagot mindig vízbe kell áztatni, hogy megduzzadjon, mielőtt a kutya elfogyaszthatná azt.

Nedveseledel-párolási eljárásunk

A húst nyersen ledaráljuk, a többi alapanyaggal együtt hidegen a konzervdobozba töltjük, majd az így kapott a komplett menüket rövid ideig a saját csomagolásukban pároljuk. Ez a hagyományos eljárás teszi lehetővé, hogy ne használjuk tartósítószereket.

Összetevők kötelező jelölése – Hogyan értelmezzük a címkén szereplő információkat?

Számos európai uniós és nemzeti rendelet, jogszabály és iránymutatás szabályozza, pontosan hogyan és mit kell feltüntetni az eledelek címkéin. A jelölés segítségével tájékozódhatunk az eledelek összetételéről, összetevőiről és adalékanyagairól, a javasolt felhasználási módról, valamint egyéb, opcionálisan megadható információkról.

Összetevők kötelező jelölése

Összetevők listája

A jogszabályok értelmében a csomagoláson szereplő összetevők sorrendjének tükröznie kell, milyen arányban fordulnak elő az egyes összetevők a termékben. Ebből kifolyólag az első helyen annak az összetevőnek kell szerepelnie, amely az adott eledel fő alapanyaga. Az összetevők jelölésekor különbséget kell tennünk az úgynevezett nyílt és zárt megjelölés között.

Összetevők nyílt jelölése

Az eledelek egyes összetevői olyan sorrendben szerepelnek a címkén, amekkora mennyiségben az adott eledelben megtalálhatók. A Naturavetal®nál mindig transzparensen járunk el, és az összes összetevőt nyíltan feltüntetjük!

Összetevők zárt jelölése

Az összetevők zárt jelölése azt jelenti, hogy az egyes összetevőket csoportokba foglalva sorolják fel a csomagoláson, vagyis például mindössze annyit tüntetnek fel, hogy „gabona”. A németországi eledelekről szóló rendelet hármas számú melléklete alapján a gabona kifejezés az alábbiakat takarhatja: „Az összes gabonafajta, mindegy, milyen formában, valamint a magbelső feldolgozása során keletkező termékek.” 

Ebbe tehát szinte minden beletartozhat, hiszen a jogszabály nem pontosítja, milyen gabonafajtákról van szó, sem pedig azt, hogy a növény mely részei értendők alatta. Ezért aztán sokan gazdasági okokból gyakran gyengébb minőségű növényi részeket használnak fel a gyártás során. Ahhoz, hogy kiderítsük, pontosan mit is tartalmaz az eledel, meg kellene kérdeznünk annak gyártóját.

Állati és növényi melléktermékek

Ezek a fogalmak nemcsak értékes összetevőket takarhatnak, például szívet, májat, köles- vagy rizsszemeket, hanem silányabb minőségű, tápértéküket tekintve megkérdőjelezhető vagy egyenesen rosszul emészthető alapanyagokat is, amelyek gyakran az élelmiszertermelés során keletkeznek. Ide sorolandók például a következők: szőr, toll és karom, valamint a zöldséghéjak (burgonyahéj stb.), levelek, gyökerek és szárak. Mi a Naturavetalnál elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ilyen melléktermékeket felhasználjunk! 

Érdemes tehát fenntartással kezelni azokat a termékeket, amelyek címkéjén a „melléktermékek” kifejezés után nem szerepel semmilyen magyarázat arra, hogy pontosan milyen melléktermékek is értendők alatta, ugyanis a felelősségteljes gyártók, akik jó minőségű összetevőket használnak, nem próbálják meg eltitkolni ezeket, hanem fel fogják tüntetni a csomagoláson.

Húsforrások – Mit is takarnak pontosan a jelölések?

Habár a hús fajtáját legtöbbször feltüntetik a csomagoláson, ebből még nem következik automatikusan, hogy az adott eledel valóban jó minőségű húsból készült-e. Íme, egy példa: egy „bárányízűnek” jelölt konzervnek a német jogszabályok értelmében elegendő mindössze 4% bárányhúst tartalmaznia. A többi lehet disznó-, marha- vagy egyéb húsfajta. A bárányíz tehát akár négy vagy több különböző húsforrást is jelölhet, ami különösen allergiás kutyák esetében okozhat komoly gondot. Ráadásul ennyiből még az sem derül ki, hogy a 4% bárányhús – valamint a többi húsfajta – valóban megfelelő minőségű-e, vagy kizárólag silány vágóhídi hulladékot takar. Egyáltalán nem elhanyagolható kérdés tehát, milyen elnevezéssel illetik a feldolgozott húst.

Húsforrások

A húsok származása és az élelmiszerminőség

Bizonyos eledelek címkéin gyakran találkozhatunk olyan megfogalmazásokkal, mint „élelmiszertermelés céljából tartott állat húsa”. Fontos megemlíteni, hogy az összes kutya- és macskaeledelgyártó ugyanazoknak a vágóállatoknak a húsát hasznosítja, mint amelyekből az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek is készülnek. 

Abban a pillanatban azonban, amelyben a húst állatoknak szánt eledellé dolgozzák fel, automatikusan az úgynevezett III. kategóriába sorolják, és onnantól kezdve nem nevezhető élelmiszerminőségűnek, hiába származik ugyanattól a vágóállattól, amelynek húsát emberi fogyasztásra is felhasználják. A III. kategóriába történő átsorolásnak jogszabályi okai vannak, így minden állateledelgyártónak ehhez kell tartania magát. Nem egészséges, emberi fogyasztásra alkalmatlan vágóállatokat sem élelmiszertermelésre, sem pedig állateledel-előállításra nem használnak fel. 

Csak emberi fogyasztásra alkalmas állatokból készülnek élelmiszerek és állateledelek. A legszebb részeiket, például a bélszínt, emberi fogyasztásra dolgozzák fel, míg a megmaradt húsos részekből, így elsősorban a húsos és zsíros részekből, valamint a belsőségekből – a szívből, májból, veséből, tüdőből vagy nyelvből stb. – állateledel készül. Ez azonban nem befolyásolja a hús tápanyagtartalmát, ráadásul így a vágóállatot is a lehető legteljesebben lehet hasznosítani. 

A jó minőségű eledelek (például Naturavetal Canis Plus® és Felins Plus®) gyártói nem használnak silány állati melléktermékeket, például toll-lisztet, karmokat vagy szarvat. Ahhoz, hogy megbizonyosodjon a választott eledel minőségéről, nem kell mást tennie, mint megnéznie a címkén felsorolt összetevőket. Fontos, hogy ezek között ne szerepeljenek gyenge minőségű állati melléktermékek, például karom vagy toll-liszt, sem pedig mesterséges adalékok. Annak érdekében, hogy kedvence hosszú és egészséges életet élhessen, fontos az eledel minden összetevőjének minősége, valamint a megfelelő elkészítési eljárás is.

Szárnyas

Ez alatt a kifejezés alatt rendszerint az állat összes részét értik, vagyis beletartozik a csőre, a karma, a tolla stb. Ezeket szárítás előtt mérik le, így látszólag nő a „szárnyas-tartalom” százalékos aránya. Ha a szárnyas szó csak a húsra vonatkozna, akkor akként is lehetne megnevezni.

Szárnyashús

Ezt a kifejezést a baromfi húsos részeire használják. Szárítás előtt, friss húsként mérik le, mert így a magasabb víztartalom miatt nagyobb a tömege, mint szárítás után. Mivel azonban a gazda szárazeledelt vásárol, ezért nincs jelentősége annak, mekkora volt a hús tömege, amikor még 60–70% vizet tartalmazott – viszont a gyártó ezáltal első helyen tüntetheti fel az összetevőlistán a szárnyashúst. 

Ezzel a trükkel hitetik el a vásárlókkal, hogy a szárnyashús az adott eledel fő alapanyaga.

Szárnyashúsliszt

Ebben az esetben a húst szárítás után mérik meg. Hiába ugyanannyi a hús mennyisége, mint a szárnyashúsnál, az alacsonyabb érték miatt az összetevők között csak később kerül sorra. Mivel azonban ez a legőszintébb formája a jelölésnek, ezért mi is ezt alkalmazzuk az összetevők felsorolásánál.

Szárnyasliszt

Erre is ugyanaz vonatkozik, mint feljebb a szárnyasra, csak nem a szárítás előtt, hanem utána mérik a súlyát.

Gabonafélék és egyéb szénhidrátforrások

Az elmúlt években a gabonatartalmú kutyaeledelek híre egyre romlott, habár sok kutyatulajdonos nincs is teljesen tisztában ennek okával. A közvélemény gabona alatt egyetlen silány összetevőt ért – mindössze azért, mert valaki valamikor rosszat mondott róla. Sokan azt sem tudják, pontosan mely növények tartoznak a gabonafélék közé. Mi sem mutatja jobban a tudatlanság mértékét, mint az ehhez hasonló kijelentések: „Alapvetően csak gabonamentes eledellel etetem a kutyámat. Néha, ha szeretnék a kedvében járni, akkor egy kis rizst is adok neki mellé.” Persze akadnak más, széles körben elterjedt tévhitek is, így az alábbiakban röviden ezekre is kitérünk.

Gabonafélék és egyéb szénhidrátforrások

Gabonafélék és allergiák

Az allergia kialakulásának feltétele, hogy a szervezetnek először kapcsolatba kell kerülnie valamilyen allergénnel (erről itt olvashat bővebben). Mivel régen a legtöbb kutyaeledel tartalmazott gabonaféléket, így sok anyagcseregondokkal küzdő állat is kapcsolatba került egyik-másik gabonafajtával. Ezen állatok szervezetében aztán a gabona sokszor allergiás reakciót váltott ki. Manapság divatossá vált a gabonamentes táplálás, így egyre többen választanak gabonamentes szárazeledeleket, amelyek viszont sok esetben burgonyát vagy más, hasonló összetevőt is tartalmaznak. Emiatt hirtelen egyre több a burgonyaallergiás kutya, amely a különböző gabonaféléket viszont gond nélkül meg tudja emészteni. Az allergiák kialakulása tehát követi a különböző divathullámokat.

Egy átlagos, egészséges állatnak egyáltalán nem okoz gondot, ha az eledele gabonát is tartalmaz – amennyiben megfelelőek az arányok, és amennyiben a gyártó nagy hangsúlyt helyez a minőségi alapanyagokra és a kímélő feldolgozásra, valamint kerüli a növényi melléktermékek (például szárak vagy gyökerek) felhasználását. Mi mindig is kerültük ezeket, helyettük a teljes kiőrlésű gabonaszemekben található tápanyagokat választottuk. A gabonaszemeket kímélő eljárással tárjuk fel, hogy az értékes nyersrostok se sérüljenek. Szeretne még többet megtudni erről a témáról? Ide kattintva megteheti.

Amennyiben kutyája tényleg gabonaallergiában szenved, úgy természetesen fontos, hogy gabonamentes eledellel táplálja. A „Gabonamentes kutyaeledel: Több mint trend” című tanácsadó cikkünkben összegyűjtöttük Önnek a legfontosabb tudnivalókat a témáról.

Gabonaallergia vagy gluténintolerancia?

Az állítólagosan gabonaallergiában szenvedő kutyák közül sokan valójában nem is egy-egy gabonafajtára reagálnak rosszul, hanem a gabonában található gluténra. 

gluténintolerancia emberek körében is igen elterjedt: nagyobb mennyiségű glutén elfogyasztása után még azok is tapasztalhatnak emésztési problémákat, akiknek a szervezete egyébként viszonylag jól tolerálja azt. Ugyanígy a kutyáinkkal is előfordulhat, hogy érzékenyen reagálnak a gluténra. Mi éppen ezért csak gluténmentes összetevőket használunk eledeleinkhez.

Gabona- és húsarány

A szárazeledelek mindegyikében több a növényi összetevő, mint a nedves eledelekben, mivel ennek köszönhetően lehet szemekbe sajtolni az eledelmasszát. A szénhidrátok tehát nélkülözhetetlenek a gyártás során. Aki minél több húst szeretne adni kutyájának, és inkább az alacsony szénhidrátarányt részesíti előnyben, annak teljes mértékben el kellene tekintenie a szárazeledelek használatától. Ebben az esetben a Canis Plus® Komplett menük sokkal jobb választásnak fognak bizonyulni a kutya számára.

Gabonafélék és felpörgött kutyák

Ha egy kutyaeledel nagy arányban tartalmaz gyorsan felszívódó szénhidrátokat, a nyersrosttartalma viszont alacsony, akkor gyorsan megemelheti a kutya vércukorszintjét. Ha ezek mellett még sok benne a zsír és a fehérje is, akkor elképzelhető, hogy a kutyának hirtelen sokkal több energia áll rendelkezésére, mint amennyire valójában szüksége volna. Ha pedig egyébként is inkább izgága és nyugtalan típus, akkor könnyen lehet, hogy az energiatúltengés hatására „túlpörög”. Ennek hátterében azonban nem általánosságban a gabona áll; az okokat a felhasznált gabonafélék minőségében és az eledel összetételében kell keresni, amely valószínűleg nem igazán megfelelő az adott kutya számára. Ha szeretne többet megtudni arról, hogyan befolyásolja az eledel a kutyák viselkedését, akkor olvassa el „Az etetés és a kutyák viselkedése közötti összefüggések” című cikkünket is.

Canis Plus® termékeinknél nagy figyelmet fordítunk arra, hogy jó minőségű, tápanyagokban gazdag alapanyagokat használjunk fel, amelyeket kímélő eljárásokkal tárunk fel, hogy a kutyák könnyen hasznosítani tudják a bennük található értékes anyagokat. Ezért esett például a választásunk a polírozott fehér rizs helyett a teljes kiőrlésű barna rizsre. Ez ugyanis sokkal több tápanyagot és nyersrostot tartalmaz, mint a fehér, polírozott változat. A receptúráink kifejlesztésénél a kutyák igényeit tartottuk szem előtt, és ügyeltünk arra, hogy ne hirtelen „árasszuk el” őket „gyors” energiával, hanem hosszabb időn keresztül biztosítsuk számukra a viszonylag folyamatos energiaellátást. Ennek köszönhetően elkerülhető, hogy hirtelen túltengjen bennük az energia, ami a viselkedésükre is hatással lehet.

Ne feledje: rengeteg kutya szereti a hasát, és etetés után szeretik egyből kimutatni örömüket gazdáik felé. Ilyenkor például boldogan rohangálnak a lábunk körül, és ha erre pozitív megerősítéssel reagálunk, akkor könnyen lehetséges, hogy kutyánk egyre lelkesebben viselkedik majd ezekben a helyzetekben. Ez azonban tanult viselkedés, nem pedig a túlpörgés jele!

Mit árulnak el az analitikai összetevők?

Az analitikai összetevők az EU takarmányjogi szabályozásainak értelmében megadandó kötelező adatok. Ehhez az úgynevezett Weender analízis keretén belül megvizsgálják a nyersfehérjét, a zsírtartalmat, a nyershamut és a nyersrostokat. Ha az eledel nedvességtartalma meghaladja a 14%-ot, akkor a nedvességtartalmat is meg kell adni.

Analitikai összetevők

Nyersfehérje

A nyersfehérje megjelölés tulajdonképpen a nitrogénvegyületek összességét takarja. Mivel az elemzés az összes fehérjére (állatira és növényire egyaránt) vonatkozik, így a fehérjemennyiség önmagában nem mond el semmit a minőségről. Ahhoz, hogy a szervezet egészségesen fejlődhessen, elsősorban a táplálékban található esszenciális aminosavakra van szüksége. 

Éppen ezért számos betegség kiváltó oka lehet, ha túlnyomó többségében silány fehérjével etetjük kutyánkat. Ha azonban ugyanakkora adagokat adunk kedvencünknek, ám ezek jó minőségű, izomhúsból és belsőségekből származó fehérjéből állnak, akkor elegendő mennyiségű esszenciális aminosavat biztosítunk számára. A legjobb eledel tehát nem az, amelynek a legmagasabb a nyersfehérje-tartalma, hanem amelyben a legkiválóbb minőségű fehérje található – ami biztosan igaz a kínálatunkban szereplő összes eledelre.

Zsírtartalom

A zsírtartalom szintén az eledelben található teljes zsírmennyiséget jelenti. Ebből sem derül azonban ki, hogy pontosan milyen zsírfajtáról is van szó. A zsír a legfontosabb energiaforrás, ráadásul részt vesz a tápanyagszállításban és a szervek, valamint az idegek védelmében is. 

Akad néhány olyan zsírsav, amelyet a szervezet nem tud maga előállítani, így ezeket táplálkozás útján pótolhatjuk – ezek az úgynevezett esszenciális zsírsavak. Az állati zsírok túlnyomó többségében jellemzően telített zsírsavakat tartalmaznak. Az értékes telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak ezzel szemben főleg a halakban és bizonyos növényekben fordulnak elő. Ha túlságosan sok energiához/zsírhoz jut a szervezet, akkor a felesleget elkezdi elraktározni.

Nyersrost

Nyersrost alatt az étkezési rostok értendők, amelyek elengedhetetlenek a bélperisztaltika fenntartásához, ezáltal pedig nélkülözhetetlenek a megfelelő emésztéshez. A nyersrostok többek között a bélbaktériumok munkáját is segítik, aminek köszönhetően hozzájárulnak a bélflóra egészségéhez.

Nyershamu

A nyershamu az eledel szervetlen alkotórészeit tartalmazza, vagyis elsősorban ásványi anyagokat és nyomelemeket. Ezek meghatározására a mintát tokos kemencében 550 °C-on hamvasztják: a szárazanyag és a nyershamu közötti különbség a szerves anyagnak felel meg, vagyis a nyersfehérjének, a zsírtartalomnak, a nyersrostoknak és a nitrogénmentes kivonható anyagoknak. 

Az általános vélekedés, amely szerint a magas nyershamuérték nagy megterhelést jelent a vesék számára, csak a mesterséges vitaminokra és ásványi anyagokra igaz. A mi eledeleink kizárólag értékes alapanyagokból készülnek, éppen ezért esetünkben a magas nyershamuérték pozitív: ez az állatok ideális ásványianyag- és nyomelemellátásáról tanúskodik.

Mit értünk tápanyagok alatt?

A táplálkozás alapkövei a fehérjék (proteinek), a zsírok (lipidek) és a szénhidrátok (szacharidok), valamint a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek és a víz. Ezek a tápanyagok kulcsfontosságúak a minőségi és egészséges élethez: a kutyák és macskák szervezete számára nélkülözhetetlenek a megfelelő működés érdekében.

Tápanyagok

Vitaminok

A természetes vitaminok eredeti formájukban egészen különleges feladatokat látnak el. Különböző eledeltípusaink természetesen tiszta összetevőkből készülnek, ezáltal természetes módon előforduló vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. Sok gazda elsősorban – tévesen – a címkéken található etetési táblázatokban szereplő vitaminmennyiségek alapján próbálja megállapítani, elegendő vitaminhoz jut-e kedvence. Ebben a kérdésben azonban nem a mennyiség a meghatározó, hanem a minőség, vagyis hogy milyen mértékben hasznosíthatók ténylegesen ezek a vitaminok és ásványi anyagok. 

A gazdák mégis inkább a mennyiségre figyelnek, hogy ellensúlyozzanak valamilyen feltételezett hiányt. Ennek következtében akár túl is adagolhatják a vitaminokat, vagyis többet adnak belőlük kedvencüknek, mint amennyire annak szüksége volna, ami idővel tényleges betegségek kialakulásához vezethet. A mesterséges, szintetikus vitaminokból hiányzik a természetes változatosság. 

A szervezet nehezen bontja le ezeket az anyagokat, amelyek jelentősen megterhelik a májat és a veséket. A csomagolásokon onnan ismerhetjük fel a szintetikus vitaminokat, hogy például szerepel a leírásban az „adalékanyag” kifejezés. Mivel a mi eledeleink nem tartalmaznak mesterséges vitaminokat, így ezt a fogalmat nem fogja látni a címkéinken.

Ha szeretne többet megtudni a vitaminokról, akkor olvassa el „Vitamintájékoztató” című írásunkat is.

Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok különböző feladatokat látnak el a szervezeten belül: hozzájárulnak például a csontépítéshez, és segítik az immunrendszert az egészség megőrzésében.

Az ásványi anyagokról bővebben „Kis ásványianyag-tájékoztatónkban” olvashat.

Kalcium és foszfor

A kalcium az egyik legfontosabb ásványi anyag az állati szervezet számára. Túlnyomó többségében a csontokban és a fogakban található, emellett kis mennyiségben a vérben is előfordul. Elengedhetetlen a csontváz és a fogak felépítéséhez és épségük megőrzéséhez, ezen kívül segíti a véralvadást, valamint hozzájárul az izmok és idegek megfelelő működéséhez. A foszfor a kalcium egyik legfontosabb társeleme, egyben a csontok és a fogak alkotóeleme. 

A teljes anyagcsere szempontjából nagy jelentőséggel bír, és kulcsfontosságú szerepet játszik a sav-bázis egyensúly fenntartásában is. Eledeleinkben a kalcium és a foszfor kiegyensúlyozott aránya az egészség megőrzése szempontjából fontos egyensúlyt szolgálja. A természetes alapanyagoknak köszönhetően nemcsak a túladagolás veszélye zárható ki, hanem a hiány kialakulása is megakadályozható.

Mit értünk adalékanyagok alatt?

Az adalékanyagok olyan anyagok, amelyeket akkor kevernek az eledelekhez, ha azok önmagukban nem felelnek meg bizonyos szempontoknak – például nem kellően vonzó a színűk vagy az illatuk, nem megfelelő az állaguk vagy a szavatossági idejük. Manapság a gyártók sajnos túlságosan gyakran nyúlnak adalékanyagokhoz, mert ezzel költségkímélő módon tudják kiküszöbölni a silányabb összetevők okozta hiányosságokat. Ehhez jellemzően szintetikus, azaz vegyi úton előállított anyagokat használnak.

Adalékanyagok

Érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok

Ezeket az adalékanyagokat azért adják a hagyományos eledelekhez, hogy javítsák vagy megváltoztassák azok érzékszervi, illetve optikai tulajdonságait. Ebbe a kategóriába tartoznak a mesterséges színezékek és az aromák.

Tápértékkel rendelkező adalékanyagok

Ezek azok az anyagok, amelyek tápértéküknek köszönhetően jelentőséggel bírnak mind az eledel, mind pedig az állat számára. Ilyenek például a vitaminok, a provitaminok, a nyomelemek és az aminosavak.

Tartósítószerek

A tartósítószerek helyett gyakran csak annyit írnak a csomagolásra, hogy „adalékanyagok” vagy „antioxidánsok”. Igen aggasztóak azok a kutatási eredmények, amelyek arról számolnak be, hogy a tartósítószerek allergiás reakciókat válthatnak ki, és megváltoztathatják az immunrendszer működését, ráadásul akár rákos megbetegedések kialakulásához is vezethetnek. 

A szárazeledeleknek alapvetően nincs is szükségük tartósításra, viszont annak érdekében, hogy ízletesebbek legyenek, utólag gyakran befújják a szemeket különböző zsírokkal. Mivel azonban a zsírok meleg időben gyorsan avasodnak, ezért ezeket tartósítani kell. Mi szándékosan eltekintünk ettől: eledeleinket utólag ráfecskendezett zsírok és tartósítószerek nélkül készítjük.

Ha kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal telefonon, átfogó tanácsokkal állunk rendelkezésére. Hétfőtől péntekig 8.00-tól 16.00-ig a 06 70 883 4343-as telefonszámon vagy e-mailben a info@naturavetal.hu címen érhet el minket.

Naturavetal® Termékminta

Szívesen küldünk Önnek termékminta és segítünk kiválasztani a megfelelő fajtát.
 

A Naturavetal®-hírlevél

Hírlevelünkben a természetes, egészséges kutyaeledelekkel és a faj igényeinek megfelelő macskaeledelekkel kapcsolatos legfrissebb híreinkről tájékoztatjuk.