Hegyi mentőkutya bevetésen: bemutatjuk Goldendoodle Merlin-t a Naturavetal® családból

Mindig is lelkesedtünk azért, hogy a kutyák hogyan gazdagíthatják családjuk életét, és azért is, hogy milyen feladatokkal és tevékenységekkel lehet egy kutyát életét igazán élvezetessé tenni.

A kutya nem csak egy családtag, hanem egy olyan személy, aki kiváló támogatást nyújthat az embereknek a munkájukban is. Akár terápiás kutyaként, mint Lou vagy Alaska, akár lavinakutyaként, mint Labrador Ivy, akár szimatoló kutyaként a mantrailing vagy hegyimentő kutyaként, a kutyák különböző munkaterületeken bevethetők, és lelkesen végeznek kiváló munkát.

Koncentrálóképességüket, kitartásukat és erejüket döntően befolyásolja a táplálkozásuk, hiszen csak egy egészséges kutya képes teljes mértékben kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.

Minden kutyabarát hallott már a hegyi mentőkutyákról – ezek speciálisan kiképzett mentőkutyák, amelyek mentési műveletekben támogatják gazdáikat. De hogyan is néz ki valójában, amikor egy hegyimentő kutya bevetésre kerül? Mi jellemzi a jó hegyimentőkutyát, és milyen különleges tulajdonságokkal kell rendelkeznie?

Ebben a cikkben a Goldendoodle Merlin, a 7 éves ausztriai hegyimentőkutya és nagy Naturavetal®-rajongó mesél a pályafutásáról, nagyszerű betekintést nyújtva a csodálatos családjával való életébe is.

Igen, jól olvastad, én egy Goldendoodle és egy hegyi mentőkutya vagyok. Biztos kíváncsi vagy, hogyan lettem hegyimentő kutya és mik a feladataim? Nos, a gazdámmal úgy döntöttünk, hogy kereső- és lavinamentőnek képezzük ki magunkat. Hogy ebbe betekintést nyerjetek, mesélek nektek egy küldetésről:

Merlin - egy hegyimentő kutya akcióban

A gazdámnak van ez a téglalap alakú izéje, az emberek mobiltelefonnak hívják, és néha, amikor zajt csap, akkor otthon nagyon felbolydulnak a dolgok, és mindenki kiabál, hogy azonnal jöjjek. A családom ilyenkor közli velem, hogy valaki hívta a hegyimentőket, és a segítségemre van szüksége. A gazdám átöltözik, felveszi a kedvenc ruhámat, én megkapom a hegyimentő szolgálati nyakörvemet, aztán szaladunk a kocsihoz, és rálépünk a gázra.

Vagy közvetlenül a helyszínre megyünk autóval, de még menőbb, amikor egy előre megbeszélt helyen helikopter vesz fel minket. Ugyanis tudnotok kell, hogy imádok helikopterrel repülni! Amikor a lavinán vagyunk, Lorenz, aki a gazdám és az én főnököm, megmondja, hogy hol kell keresnünk. Megvárom, amíg a gazdám felrakja rám a sárga keresőhevedereket, és akkor teljesen koncentrálnom kell, minden mást kizárni, és csak a gazdámra figyelni. Ekkor kézjelekkel mondja meg, hogy melyik irányba kell futnom. Nagyon kell koncentrálnom, mert amint elkapok egy szagot, azt azonnal követem is. Amikor már nagyon közel vagyok a szaghoz, hangosan ugatni kezdek. Ez nagyon fontos, mert ezzel jelzem a gazdámnak, hogy találtam valakit, és hogy azonnal ide kell jönnie. A gazdám ekkor egy nagyon hosszú botot, ő szondának hívja, a hóba szúr, hogy megtudja, hogy igazam volt-e vagy sem. Ha igen, akkor hirtelen még több embertársunk jön és elkezdenek ásni. Sajnos ehhez én nem csatlakozhatok, pedig el kell mondanom, hogy nagyon jól tudok ásni. Ezt körülbelül 15 percig bírom, aztán szünetet kell tartanom, de utána még kétszer kereshetek.

Utána teljesen kikészülök, és alig várom az otthoni uzsonnát, amit a két gazdám mindig azonnal elkészít nekem, és általában még tojást is kapok, mert az a kedvenem. Fontos, hogy energiadús eledelt kapjak, mert sok energiára van szükségem, amikor bevetésen vagyok, de a tréningek alatt is.

Nyáron az erdőkben, réteken és a hegyekben is tudok keresgélni, amit a főnök turkálásnak hív, de a hóban szórakozom a legjobban.

Lavina keresőkutya kiképzésen - Merlin karrierje

Most, hogy tudod, hogyan működik az egész, hadd meséljem el, hogyan lettem hegyimentő kutya.

A családom nyolchetes koromban vett magához, és rögtön tudtam, hogy ők a legjobb család a világon, és ők is ugyanezt mondták rólam. Az első három hónap a családomnál nagyon szép volt, van egy nagytestvérem, egy husky, és egy nagyon nagy kert, ahol a szőrtelen testvéreimmel tombolhattam. Amikor kb. négy hónapos voltam, találkoztam Lorenzzel, és mivel soha nem ugattam, a családom pórázra kötött a kertben egy fához, és addig piszkáltak, amíg annyira felbőszültem, hogy ugattam egyett. Valahányszor ugattam, kaptam egy jutalomfalatot. Amikor már jól tudtam ugatni, és körülbelül hat hónapos voltam, a gazdámmal először mentünk tréningezni. Ott találkoztam a mostani barátaimmal.

Ettől kezdve évente hatszor tréningeztünk nagy csoportban kettő-négy napot, és közben kéthetente egy kisebb csoportban is edzünk. A gazdám külön vett nekem egy kolbászt, de nem játszhattam vele csak úgy, ki kellett érdemelnem.

A gazdim egyik társa elbújt a kolbásszal. Amikor megtaláltam, ugatni kellett, és csak akkor kezdett el játszani velem. Mondom Nektek, minden alkalommal megérte a fáradságot, mert a játék nagyon jó móka volt. Egy ilyen keresés után szünetet tartok, és akkor az egyik barátomon a sor, hogy gyakoroljon a gazdájával. Néha az én gazdám bújik el, néha az egyik barátom gazdija.

Hegyimentőkutya - milyen követelményeknek kell megfelelnie a kutyának és a gazdának?

A gazdám és a főnöke szerint a lavinakereső kutyának hosszú, hegyes orrúnak kell lennie, hogy különösen jól tudja felvenni és követni a szagokat. A kiképzést ideális esetben hat hónapos korban kell elkezdeni, ahogyan nálam is történt, én pedig körülbelül tízéves koromban megyek majd nyugdíjba, így addig még sok munka vár rám. A gazdámnak is szüksége van a kiképzésre, ő is képzett hegyimentő. De azt kell mondanom, hogy a két sílécével esélye sincs a négy mancsommal szemben, még soha nem győzött ellenem, pedig ő is nagyon gyors.